Sztranke imé je: “Vjedínyena Prekmrszka Sztranka” ali V. P. Sz. Vogrszki: “Egységes Muravidéki Párt” vegy E. M. P.
Cíl sztranke je vjedínati vsze nase lüdí v ednom tábor brezi razlocska na nyegov sztan, na vero an na narodnoszt, gredoucs da tak lezsej doszégnemo nasa zselejnya, zathejvanya, kak pa csi szmo raztepeni.
Sztranka naj podpéra vsze tiszte sztranke, stere i tüdi podpérajo nase sztranke programm, zsnyimi naj dela vküpno.
A) Obcsinszka nasa zselejnya, zathejvanya szo:
Vesznice naj dobíjo szlobodne roké, da szvoje neprejhodécse: notárose, rítare, skolnike brez obtezskoucs oblásztvi, szi lehko prousztovolno odberéjo.
Agrárna reforma naj boude popravici dosztojna szvojemi pozványi, ali sze pa naj szploj tá zbríse.
Po zákonszkoj pouti naj sze szposztávijo taksa drstva, po steri poszredüvanyi príde do falejsi i odernejsi, dobri polszki masínov, nápravni gnójil i szeménya.
Menye kancaláj i prosztejse obcsno ravnanye. Nasi zselejny i tozsb cslovecsanszko, hitro i pravicsno dovrsenye. Prouszte dácsne zákone, stere nalehci zarazmi.
Pouleg zse gorsztojécsi obrtni, trgovszki i delavszki kamur naj sze nasztávijo tüdi vérsztvene kamure za podpéranye kmetski interessov.
Vesznícske soule naj bodejo szploj vesznícske, naj sze ne vcsíjo vísesnya nepotrejbna, nego vu zsítki potrejbna dugoványa.
Provincne ceszte i zseleznice naj sze na drzsávni sztroskaj obdrzsávajo, delajo i poprávlajo; verenávuk ogvüsajoucse solé, apoteko, doktora i knízsárnico vesznicam; delavcov szekolejranye za sztarosztno delonezmozsnoszt i drzsávno szekolejranye za vérsztveno drzsino. Racsún od toga, kelko sze orszacski pejnez ponüca, kama sze obrnéjo i kelko dobíjo z-toga vesznice. Tomi more zse ednouk konec bidti, ka bi sze na nas kvár z nase dácse szamo váraske lejpi i velki delali.
Vere glíhnoszt, vadlüványa pravice brez rázlocska in nyéautonomszki pravic zpoznanye z zákonom (vprávdi).
Poménsanye szoldacsk e kvóte i nyí szlzsbeni lejt; bojno naj odlucsi szamou lüdsztva glaszoványe.
B) Lokálnoga znacsája térgyanya, ali zathejvanya:
Vu nasi soláj vcsenyé, vu kancalajaj odprávlanye i dela szpelávanye sze po nasem sztárom vend szlovenskom maternom jezíki csinío za stero sze naj v prvojvrszti nüca i nasztávi nasa domácsa i za tou priszpodobna inteligencia i vucsitelsztvo. Gde pa szo v-vecsini nemci, ali vougri naj sze po nyuvom jeziki vcsí vu soláj. Vu nasem jezíki szpelani soláj naj sze vcsí tüdi vszakidén edno vöro drzsávni jezik magyarszka rejcz, da tak z szvojimi odtrgnyenimi prijátelmi sze lehko doticsemo esce nisteri pár lejt, v ovoj soláj pa vszáki dén edno vöro v-drszávno szlovenscsino. M. Soboti more bidti edna csíszta vogrszka soula z ednov vucsitelszkov mocsjouv za te vogrskoga materjezícsnoga deákstva volo.
Za kaksegastécs zroka volo vu szlzsbo nej vzéte, ali odüsztsene vucisitele i nase szlzsbeníke vcsaszi vu szlsbo vzéti, ali pokojnino dati; nasim prejsnyim pokojencom pokojnice dati tak kak vszem jugoszlovenszkim pokojencom negledoucs na nyuvo drzsávo, ali vármegy-szko szlzsbo. Predjáni nasi domácsi vucsitelje sze naj vcsaszi najzájpredenejo vu solé po nyí verorazliki priszpodobno.
Zsé v szlzsbi nasztávlene szlzsbenike po nyí vrejdnoszti i zevscsenoszti plácsati i klaszificejrati.
Garancie prouti pregányanyi nasega lüdsztva za volo nyega národnoszti.
Gledoucs na zaosztányenoszt industrije v nasoj krajíni, naj sze naprejpomore nasi máli mestrov (obrtnikov) sztális, tak, da sze drzsávna véksa dela razdelíjo med málimi mestri naj sze nyim dá felejsa gonilna mocs (benzin itd.) moderni vlejki (masíni) í na fál procent poszojilo, ár je tou nej szamo tej interess, nego i tüdi orszacski i obcsniversztveni. Csi nejga zadovolni máli mestrov, nejga zadovolnoga máloga kmeta.
Nasi delavcov i krühszlzsa olehsanya tak, da sze vu nasoj krajíni zvrsávani i drzsávnoga pomena delaj szamo nasi domácsi delavci prído v prejdnoszt i olehsa sze nyim tüdi prílika i zagvüsa zaszlzsek v tühi drzsávaj.
Vu rokáj nasi domácsi ldi, nej po nyúvoj krivici escse dneszdén velka nejstemplani pejnezi naj sze odmeníjo z kaksimi odtégnyenimi procenti. Pri dojstemplanyi odtégnyeni 20% i bojnszkoga poszojila zavéznice sze naj plácsajo, ali pri dácseplacsili notri vzamejo.
Odlehsanye obracsája, z dvema szouszednoma drzsávoma, i tranzit po zseleznici szkouz Magyarszke; zacsnyena zseleznica sze kak náj prvle naj narédi od M. Sobote-Ormož; naj sze Mra elektrificera izednim regulejra.
Telefonszka zvéza naj bode v krátkom od Cankove naprej do Szv. Jürja, tüdi i do Dobrovnika.
Prvejsi pár vicinaliski i tüdi drügi cejszt naj drzsáva vzeme v obravnávo i naj sze rédno poprávlajo mosztámi vréd, ár sze nam obracsáj szamo tak lehko naprej pomore.
V tühinszki országaj szvoje vcsenyé szpunyávajoucsim nasim vucseníkom (csi rávnocs v Magyarszkom), naj sze vcsenyé dopüsztí i naprejpomore z drszávnov podporov.
Málim meszárom szlobodno klanyé.
nvalidom zadosztno podporo i nyí telesznoj poskodbi primejrno szlzsbo.
Od nasega ldsztva gorposztávlenim spargaszam szlobodne roké v nyí vrejdnoszti vrédposztávlanyi, odsztranenye Sekvestra.
Poutni lísztov dávanye nej po protekcíszkoj, nego po pravicsnoj pouti sze naj godi; csi pa ga stoj má, naj sze nedelajo tezkoucse na granicaj.
88.Mőrszka krajina : versztveni, politicsni i kulturni tjednik, leto II, št. 2, 14. 1. 1923, Vjedínyena Prekmorszka Sztranka. – ZPS je bila ustanovljena 6. 1. 1923 v Murski Soboti.